Barnabás pontosan ezt mondja más nyelven: nem a „Fiúba kell hinni”, hanem abban, aki „ἐν σαρκὶ φανεροῦται” – testben megjelenik, és a hit a testen, a szenvedésen, a véren keresztül keletkezik.
Ha egy mondatba sűrítem, ezt a tételt, így hangzik nagyon tisztán: A Fiú nem hit kérdése – a Krisztus az. A Fiú a forrás, a Krisztus az esemény, a hit pedig az eseményhez kötött válasz.
Ez erős, és nem keresztény közhely, hanem radikálisan korai, pre-dogmatikus krisztológia. Ezért amíg nincs meg a krisztus, a felkent hit, nincs meg a Fiúságba vetett hit sem!
Pál nagyon pontosan értette azt, amiről beszélt! Értette, és tudta! De nem volt igaza!