Most időzzünk el egy gondolatkísérletnél. Tegyük fel egy pillanatra, hogy a Jézus-hagyomány nem úgy áll, ahogy azt a későbbi kereszténység elénk tette. Tegyük fel, hogy Pál leveleiből nem a földi, életrajzi Jézus a kiindulópont, hanem valami egészen más: a Fiú kijelentése, a Krisztusban-lét, az óember halála és az új ember megjelenése. Ha így olvassuk Pált, akkor azonnal felmerül a kérdés: mi ez az egész? Erre a kérdésre próbál választ adni a HáromNév Modell.
Már valahol többször írtam, hogy Pál kijelentése akár valóságos történelmi esemény is lehetett, tehát tényleg érezhetett valami olyat, hogy Isten kijelentette a Fiát őbenne. Most fogadjuk el, hogy ez egy megtörtént, történelmileg valós esemény volt. Ne vegyünk mindent el Páltól, hanem ezt a kis mondatát vegyük figyelembe, és higgyük el neki, amit átérzett. Csak az ApCselből tudjuk, hogy Damaszkuszban történt ez az esemény, de Pál erről többet nem beszél egy szót sem. Ezek után eléggé megváltozott a személyisége, és rögtön az eklézsia mellé állt, és segíteni próbált nekik. Pál tehát saját tekintélyét nem a földi Jézus személyes ismeretéből vezeti le, hanem egy kijelentésből, egy küldésből: a kijelentett Fiúból. Máris felmerül egy probléma!
