2026. június 30., kedd

„...asszonytól lett, törvény alatt lett,...” Gal4:4

Ez az egyik olyan vers, amit megjelöltem a HNM ellenpróbái között, mert ha itt igaza van Pálnak, és valóban ezt a szöveget írta, az a HáromNév Modell végét jelentené. Mivel ellenpróba volt, ez ideig senki nem szólalt fel a modell ellen, hogy Pálnak itt igaza van, és gyorsan megcáfolja, majd elköszönjön;-) Tehát ott tartunk, hogy ezt az ellenpróbát nekem kell most cáfolnom, csak éppen fodított helyzetben: én megvédem a modellt! Lássuk!

A kezembe akadt A Jézus rejtvény, Nem létezett a történelmi Jézus? amit Earl Doherty írt, és a 15. számú kiegészítő cikk csak ezzel foglakozik, újra gondolva a Galata 4:4-et. Néhányan talán ismeritek Earl Doherty nevét. Egyszerűen ő sem különböztette meg Jézust a Fiútól, és Jézust a krisztustól. aki mítikus volt, azaz egy olyan valaki, aki szerint Jézus nem lehetett az evangéliumok központi figurája, mert szerinte Jézus egyszerűen nem létezett. Az az ember volt, akinek ezt az írását elég lenne elfogadni, és megállapodni abban, hogy Pál itt valami teljesen mást mond. De mit mond!

2026. június 24., szerda

A hitvallásokról

Mi történik akkor, ha egy később hozzáadott név vagy cím nemcsak szövegváltozat lett, hanem hitvallási azonosítóvá vált? Nem az a kérdés, hogy ki akarjuk-e törölni azt, akit sokan vallanak, hanem az, hogy van-e jogunk hitvallási bizonyosságot építeni olyan névalakra, amely a korábbi szövegrétegben nem biztosan állt ott. Ha egy későbbi névbővítés dogmatikai azonosítóvá válik, akkor a szövegkritika nem rombolja a hitet, hanem megmutatja, hol olvastuk vissza a későbbi hitvallást a korábbi szövegbe.

A név elhagyása nem hitellenes törlés, hanem annak felismerése, hogy a hitvallási névalak nem mindig azonos a legkorábbi szövegalakkal.

2026. június 21., vasárnap

Akkor...

Mivel eddig senki nem cáfolta a HáromNév Modellt, ezért nem a teljes modellt teszem ki, hanem első körben ezt állítom úgy, hogy a kérdésem egyszerű: Gal 1,16-ban hol van a szövegben a názáreti Jézus életrajzi megismerése? Pál nem ezt írja, hanem azt, hogy Isten kijelentette benne a Fiút. Mi jogosít fel minket arra, hogy ezt automatikusan a későbbi ‘Jézus Krisztus’ azonosító formula alapján olvassuk vissza? 

2026. június 11., csütörtök

A szem előtt való dolgok

Ezt még a kétezerhuszas évben írtam, és ma is vállalom!

Pál kommunikációjának apobetikai szinten nyilvánvalóan a hitre juttatás volt a célja. Milyen hitre akarta eljuttatni Pál a hallgatóságát? Természetesen az Isten Fiába való hitre, ez képezte Pál saját evangéliumát. Ennek a hitnek az alapját nem a damaszkuszi úton történt jelenés adta, hanem Pál azon misztikus és spirituális élménye, amit úgy ír le, hogy „Isten kijelentette a Fiát énbennem.” Nem tudjuk, de valószínűleg Pál arábiai tartózkodása során, vagy az anthiókiai „gyülekezetben” részesülhetett ebben a misztikus élményben, akkor szerezhette meg azt a fajta gnózist, ismeretet, tudást. Pál tehát az őbenne kijelentett Isten Fiába vetett hitre akarta eljuttatni hallgatóságát. Ezen hit megszerzéséhez viszont szükséges volt a Krisztushitre (ami az előzőek alapján nem lehet egyenlő a Jézushittel). Pál szerint a Krisztushitből lehet ugyanis a nem látható valóság létéről meggyőződnie az üzenet vevőjének. A Krisztushit nem azonos a Zsidó 11:1-ben feltáruló keresztény hitfelfogással, viszont a Krisztushit vezet(het) el oda, ahogyan Pál ezt egyértelművé is teszi, amikor kijelenti, hogy „hitből hitbe” tárul fel Isten igazsága (Róma1:17). Így válik érthetővé Pál evangéliumának kvintesszenciája, lényege, amit nem szégyell, és amit a Róma levél elején sok magyar fordítással ellentétben nem Krisztus, hanem Isten Fia evangéliumának nevez, amelyben szerinte Isten igazsága jelentetik ki „hitből hitbe”: vagyis a Krisztushitből, a nem látható valóságról való meggyőződéssé, vagyis a nem láthatókba (Isten Fiába) vetett hitbe. Néhány vers alapján ez jól igazolható is:

2026. június 1., hétfő

Támadjátok meg a HáromNév Modellt!

A HáromNév Modell nem azt kéri az olvasótól, hogy higgyen nekem. Éppen ellenkezőleg: azt kéri, hogy vizsgálja meg Pált pontosabban, mint ahogy eddig megszokta. Ha a Fiú, a Krisztus/Felkent és az Úr/Kyrios Pálnál valóban pusztán ugyanannak a személynek felcserélhető nevei, akkor ezt nem dogmatikai reflexből, hanem a páli szövegek belső rendjéből kell kimutatni.