Elengedés

"Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja hogy a Jézus a Krisztus(t)! Ez az Antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút!" 1János2:22

„Ebből ismerhetitek meg Isten lelkét: aki vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van; és aki nem vallja Jézust, az nem Istentől van. Ez az Antikrisztus lelke.” '1János4:3

Ebben a részben a Jézus név is szerepel! Ha névtelenül olvasod, megtalálod az eredeti olvasmányt. A Jézus név nincs ott, és megmondom miért! Mert nem Jézus Krisztus ellentéte az Antikrisztus, hanem a Krisztus ellentéte az Antikrisztus, ugye?

Mindig név nélkül olvasd!

Röviden!

Szóval az van, hogy ezt az igazságot, amit leírtam már párszor, vagyis azt, hogy Pál apostol nem ismerte Jézust, ezért nem is használta a nevét, csak a Fiú és csak a χρισμένος- kriszménosz/ a felkent nevet, szóval ezt az igazságot nem mondom el többet, mert azok, akik mást hisznek, úgyis mást fognak hinni. Ezt megtapasztaltam már. Úgyhogy hagyom, hogy mást higgyenek: hogy higgyék azt, hogy az egész ApCsel egy történelmileg valós mű, meghagyom, hogy higgyék azt, hogy Sault nagy fény vette körül, hogy megvakult, hogy Jakab írta a Jakab levelet stb. stb. stb. Meghagyom mindenkinek azt, hogy higgyen amit akar. Tehát ilyen posztot nem fogok kiadni, részletezni többet. Ami mást csinálok helyette az az, amihez senkink semmi köze nincsen!

Röviden csak ennyi! Majd posztolok! Vagy nem!

Martin Lewadny

Martin Levadny egy kanadai író, gondolkodó, egy nagyszerű ember volt. Azért írom így, hogy volt, mert azt hiszem már meghalt szegény. Nagyon régen, úgy 2019-ben találkoztam vele a Vridaron, és teljesen megfogott az, ahogy reagált a hozzászólásomra. Ő a világon az egyedüli ember, aki elfogadta azt, hogy a Fiút Isten ölte meg, és nem valaki más. Itt van a vers, amit ő fordított le görögből angolra, az Új Testámentum akkor hamarosan megjelenő SCRIB (angol) elnevezésű fordításából, így szól:

“Ha Isten maga nem mentette meg a saját fiát a szenvedésből és a halálból, hanem inkább átadta neki (paredokan) mindnyájunkért, akkor hogyan nem adná nekünk a kegyelmét, hogy mindent megosszon a fiával?” Róma8:32

Azzal teszem Martin Lewadny előtt tiszteletemet, hogy most itt két bejegyzését kirakom. Olvassátok szeretettel.

A halálról...

Voltunk egy temetésen, egy százhárom éves néni temetésén. Katolikus szertartású kis temetés volt, és mindössze huszonöt perc leforgása alatt meg is volt az egész. Egy barátom nagymamáját temettük el. Olyan gondolatok következnek, amik a temetés alatt jöttek elő, és a halálról szólnak. Helyezkedjenek el, és hallgassák kényelmesen ezeket a gondolatokat!

Meghalt Russel Gmirkin

Aki olvassa a blogomat, annak biztosan feltűnt, hogy sokat idézek a Vridar című blogból. Itt hallottam először, hogy Russel Gmirkin hirtelen elhalálozott! Megmondom őszintén nem igazán ismerem ennek a szerzőnek a gondolatait, pedig  nagyon érdekes dolgokat állított a héber Biblia késői és görög forrásairól: azt gondolta, hogy a héber Biblia "létezésének legelső bizonyítáka Mózes könyveinek görögre fordítása volt." Úgy gondolta, hogy Mózes könyveit azok a zsidó tudósók írták,  akik a Septuaginta- fordítást is. Arra is rámutatott, hogy Platon törvényei egyike volt azoknak a forrásoknak, ami ezeket a zsidó tudósokat megihlette. 

Pál viselkedési szindrómája

Találtam egy jó blogot! Egy kis olvasmány soha nem árt, ezért tessék, itt a lehetőség! 

Egy orvos, Dr. Doug tollából fakadnak ezek a kis boncolások, és "olyan dolgokat leplez le, amiket a vasárnapi iskolában" sem fogsz hallani! 

Az én kedvencem az volt, hogy volt- e Pálnak agyi rendellenessége? Dr. Doug ebben az írásban feddi fel, hogy egyes orvosi és pszichológiai kutatások szerint lehetséges, hogy Pál megtapasztalása egy neurológiai eredetű élmény, konkrétan a Geschwind-szindrómának nevezett jelenség volt.

Pál és a Fiú – a Krisztus ontológiai kinyilatkoztatása az apostol tanításában

"1. Bevezetés – A Jézus–Fiú–Krisztus különbségtétel jelentősége

A keresztény hagyomány hosszú évszázadokon keresztül azonosította a történeti Jézust a Krisztussal, és a Krisztust a Fiúval. Ez az azonosítás teológiai és dogmatikai rendszerré vált, amely végül a hitet a történeti események emlékezetéhez, vallási formákhoz és külső megváltástanhoz kötötte. Azonban ha komolyan veszük azokat a radikális kijelentéseket, amelyeket Pál apostol leveleiben tesz, világossá válik, hogy ő nem a történeti Jézust hirdette, és nem Jézus földi életéből indult ki, hanem egy belső, ontológiai kinyilatkoztatásból.

Ez a tanulmány ezzel a döntő különbségtétellel foglalkozik: Pál teológiájának tengelye nem Jézus, a történeti személy, hanem a Fiú – az öröktől fogva való isteni princípium, amely Krisztusban nyilatkoztatott ki, de nem kizárólag Jézusban testesült meg. Pál számára a Fiú nem személyazonos Jézussal, hanem a halott Fiú egyenlő a krisztussal/felkenttel. A Fiú minden emberben megszülethet – sőt, amelyre maga Pál is úgy hivatkozik, mint ami benne nyilatkoztatott ki.

Ez az elmozdulás nem csupán exegézist érint, hanem a megváltásról, emberlétről, halálról és feltámadásról való gondolkodás gyökeres újraértelmezését teszi szükségessé.