2021. január 24., vasárnap

A Krisztus és a Jézus

A helyzet az, hogy én már elég régóta gondolkodom a Krisztus és Jézus közösségén, és azon, hogy ez a két személy nem lehet ugyanaz. Ez nem csak az én puszta ötletem, hanem Georges Ory 1968-as gondolata, ami az én egyik kedvenc blogomon, a Mythicist Papers oldalon jelent meg. Az Éditions du Cercle d'Éducation Populaire könyvben a 29- 38. oldalon megjelenteket, maga R. Salm fodította. 

2021. január 22., péntek

A felkenés

Megismerkedtem egy kanadai proffal, aki hasonlóan gondolkodik Pál teológiájáról, mint én. Hét éves munka vége felé közeledve lassan kiadja a SCRIBE elnevezésű ÚT fordítását, amiben a Krisztus szót minden esetben "Felkent"- ként fordítja le, hiszen ezt jelenti a görög kifejezés. Érdemes egy olvasási kísérletet tenni ezzel a szóval, és amikor Pál Krisztust ír, ott mint "felkent" olvasni. 

Mi a felkenés? A felkenés több jelentéssel bír. A temetési szertartás során a halottat felkenték, ez szinte minden ókori kultúrában megtalálható volt. A görögöknél a már halott egyént, a már meghaltat nevezték felkentnek. A zsidóknál a próféta uralkodásra kente fel a királyt, vagy más szóval uralkodóvá kent fel valakit. 

2021. január 17., vasárnap

Az Úrvacsoráról

Ha már szóba került az Úrvacsora, ne ugorjuk át a kérdést, mert az Úrvacsorával szerintem nem az legnagyobb probléma, hogy a "bűnöktől szabadítás" igazolására belekontárkodtak Márk szövegébe, hanem az, hogy az Úrvacsorában meghirdetett új szövetség az kizárólag Páltól kerülhetett bele a Márk evangéliumába, mert ez tipikusan páli tanítás (ezért nem is hozza a János). Pál az egész ötletet "kijelentésből" vette, tehát nem "hús és vér" jelentette ki neki, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy nem emberektől, nem az apostoloktól hallott róla, vagyis nem történelmi esemény. Márk mégis átveszi:-) De nem azért, mert Márknak volt egy saját forrása egy meg sem történt eseményről, egy vallási rituálé tovább hagyományozásáról, hanem azért, mert Márk Pál evangéliumát fejti ki. Az Úrvacsora az egyik legjelentősebb érv a Márk és a Pál közötti irodalmi függőség meglétére.

2020. december 8., kedd

A doketizmus

doketizmus a görög ’doceo’ szóból származik, aminek jelentése: látszik, tűnik. Szerencsém volt Barth Ehrman blogján megkérdeznem a professzort, hogy szerinte a Róma 8:3 és a Fil 2:7 alapján Pál doketista volt-e, amire azt válaszolta, hogy szerinte Pál nem volt doketista, annak, hogy Pál doketista volt, a doketisták örülnének a legjobban. Ezután megírtam neki, hogy elfogadom a válaszát, bár én nem tartom magam doketistának, majd megkérdeztem tőle, hogy miből gondolja egy doketista kijelentés után, hogy Pál mégsem volt doketista? Ehrman válasza szerint Pál nem azt mondta, hogy Jézusnak nem volt emberi teste, hanem azt mondta, hogy az emberi testhez hasonló testben jelent meg, vagyis Pál pusztán annyit mond, hogy Jézusnak nem volt bűnös teste. Ehrman szerint tehát a doketizmus definíciója nem tagadja, hogy Jézus emberi testben volt jelen, viszont tartalmazza, hogy a bűnös emberi testhez hasonló testben jelent meg. Ezután nem tudtam mást válaszolni, mint hogy ha az emberi test lényege, esszenciája az, hogy bűnös, akkor ebben az esetben Pál ugyancsak doketista nézeteket vall, hiszen azt állítja, hogy Jézus teste nem volt bűnös, tehát ugyancsak hasonló volt a bűnös emberi testhez, ami ugyancsak doketista álláspont. Erre már nem kaptam választ.

A helyzet az, hogy amikor erről beszélgettünk, nem jó értelemben beszéltünk a doketizmusról. A doketizmus ugyanis a Fiúról szól, a Fiúnak van benne szerepe. Amit a Róma 8:3- ban Isten elbocsát a bűn testének hasonlatosságában, a Fil 2:7- ben pedig halálra is ad, na ez az a test, ami hasonlatos volt az emberi testhez. Később olvastam, hogy Ehrmanak megjegyezte valaki, szerinte miért nem lehetséges az, hogy a doketizmus volt maga a kereszténység?

Szerintem az volt!

2020. december 5., szombat

Pál diktálta a leveleit?

 
Egy igen érdekes kérdés merült fel az Interneten Pál írásait illetően, melyek nagyrészt alátámasztják néhány eddigi problémámat ővele, ez pedig nem más, mint  az ő roppamt előadásmódja, ezenbelül pedig, hogy "Pál diktálta a leveleit?" 

A sokat idézett ehrmanblog- on a szerző ott hagyta abba, hogy tudhatja-e, mi a filippi levél eredeti szövege, és elővett néhány kérdést az eredetivel kapcsolatban. Mindenkinek jó olvasást!

2020. november 24., kedd

Pál és a törvény

Sem teológia végzettség, sem újszövetségi phd tanulmányok a páli levelek alapos ismeretén kívül nem szükséges, amely megmagyarázza Pálnak, a sinai- hegyi törvényekhez való sajátos viszonyulását. Ellenfeleivel folytatott vita központi témája ez. Ennek okát a sorok között megbújó, és időről időre megjelenő motívumban (Gal3:19-20; ApCsel7:53; Zsidó2:2), a törvény eredetének meglepő páli gondolata adja. William  Wrede már a múlt század közepe táján felismerte, hogyha a római levéltől teljes függetlenségében tudjuk értelmezni a galata levelet, (ahogyan ezt egyébként az eredeti olvasóknak is tennie kellett), akkor úgy tűnik, hogy Pál megtagadta, hogy Istennek bármi köze is van a törvényhez, “valami, amit Isten nem szándékozott megtenni” (Martinus C. de Boer, Galatians,). Az angyalok tehát Isten engedélye nélkül cselekedtek. Vannak, akik ezeket az angyalokat „a világ elemeinek” nevezik (sztoicheia), akikről Pál a galaták következő fejezetében beszél.

A három- féle test

A  “szóma pszühikon” (érzéki/lelki test), “szóma pneumatikon” (szellemi test), “szóma dokszész” (dicsőséges test), mind- mind Pál apostol szóhasználata, mindegyik a ‘test’ egy bizonyos állapotára utal. Az 1Kor11:23-ban leírt kijelentésben a Fiú azt mondja, hogy “Ez az én “szómám” értetek”. A kijelentés eredeti szövege szerint ez a “szóma” ‘átadatik’ valakitől valaki, vagy valami másnak. A Fiú “szómáját” valaki átadta, odaadta valakinek, vagy valaminek. A kérdés az, hogy a kijelentésben milyen “szóma” adatik át? Érzéki/lelki test (szinonímája a bűnös hús, a “szarksz”), szellemi test, vagy dicsőséges test?