Államnélküliség

Az államnélküliség manapság még egy idea, aminek az ellenkezője ez: egészen egyszerűen államista az, aki hisz az állam szükségességében. Pont. 

Gyakorlatilag bárki államisággal átszőtt, aki kormányt akar. A kormány emberek, vagy egy hely feletti hatalomgyakorlást jelent. Ez pedig lényegében az "uralkodás joga". Nem csak arról van szó, hogy másokat képes uralni. A "jogról" van szó, arról az elképzelésről, hogy egyes emberek törvény alapján kényszerrel irányithatnak másokat. A kormányba vetett bizalom nem más, mint az emberekbe belénevelt, hit alapú vallás. Ez önmagában vallás. Minden szempontból. Olyan államhatalom, aminek olyan jogai vannak, ami másoknak nem jár. Mindenféle parancsolatot tartalmaz, és ha valaki nem engedelmeskedik neki, akkor büntetést kap. Az igazi hívők mélyen hisznek ezekben a rituálékban: a választásokban, a kinevezésekben, a törvényhozásokban. 

Találtam egy régebbi bejegyzést, ami felfrissítve nagyon jó!!! Javaslom olvad el újra!

http://palapostol.blogspot.com/2019/10/mark-evangeliuma-mint-palos-allegoria_8.html

A jó és a gonosz tudásának a fája

 A jó és a rossz tudásának a fája az egyik legsúlyosabb tanítása a Bibliának. Ahogy elkezdődik a teremtéstörténet, úgy épül rá ez a szándékaiban gnosztikusnak mondható sztori. Mielőtt elkezdtem volna leírni, hogy én mit figyeltem meg, elolvastam néhány keresztény gondokodó írását, és hát úgy tűnt, mintha a nem keresztény gondolkodók szemüvegén át nézték volna magát a fát. Pedig ez sokkal egyszerűbb.

Szóval én is fogok ideidézni valakit csak azért, hogy mit mond, vagy gondol, és ezután csak magát a fát helyezem el oda, ahova szerintem való: a mesék birodalmába.

Mit mondott...

Az egész könyvvel kapcsolatban egy bajom van csak, mégpedig az, hogy a "kijelentse az ő Fiát énbennem" miért, "hogy hirdessem őt a pogányok között" (Gal1:16) verset nem tartalmazza a könyv. Kár, pedig ez egy olyan fontos vers, mint “a Krisztus átokká lett”, hiszen "átkozott minden, aki a fán függ" (Gal3:13). Vagy az a vers, hogy "az Istennek igazsága jelentetik ki abban hiből, hitbe..." (Róma1:17). Enélkül nem lehet megérteni mit mondott Pál apostol. De ezeket nem tartalmazza a könyv. Na nézzük.

Vannak kutatók, akik az  Ézsaiás/Izaiás mennybemenetele (Ascensio Isaiae), ószövetségi apokrif apokalipszisben vélik felfedezni a Gal1:16-ot. Bár kissé spekulatív, de nagyon is racionális elképzelés, hogy amikor Pál a szent iratokról, meg pergamenekről és hártyákról beszél, akkor a Septuaginta mellett, hasonló zsidó apokalipszisekre utalhat. Isten formájából az emberek formájába kerül a mennyei alak, aki a formaváltásig a hasonlatosság állapotából kerül "emberi formába", majd Isten által halálra adatva testesül meg.

A homéroszi eposz és Márk evangéliuma

Ez egy hihetetlen könyv, amelyet mindenkinek el kell olvasnia, aki érdeklődik a kereszténység iránt. MacDonald megdöbbentő tézise az, hogy Márk evangéliuma szándékos és tudatos antieposz, Homérosz Iliásza és Odüsszeia görög „Bibliájának” fordítottja., amely bizonyos értelemben „frissíti” és zsidózza a Homérosz által bemutatott elavult hősi értékeket, egy új hős, Jézus (akinek a neve természetesen „Megváltót” jelent) alakjában. Az elemzés Richard Carriertől van.

A Márk háttere és célja

MacDonald azzal kezdi, hogy az ókor tudósai mit tekintenek magától értetődőnek: bárki, aki az ókori világban megtanult görögül írni, Homérosztól tanult. Homérosz volt az a tankönyv. A diákokat megtanították arra, hogy utánozzák Homéroszt, még akkor is, ha más tárgyakról írnak, vagy Homérosz részeinek átírását prózában, különböző szókincs használatával. Így bizonyosan tudhatjuk, hogy Márk evangéliumának szerzője alaposan ismerte Homérosz műveit, és jól képzett a homéroszi vers új prózai mesékké való átdolgozásában. Homérosz státusza az alapoktatásban az ókorban végig megmaradt, annak ellenére, hogy a népi és intellektuális érzelmek a klasszikus Görögország kora óta szigorúan ellenezték eposzainak etikáját és teológiáját. A szerzők Platóntól (i.e. 400) Plutarkhoszig (i.e. 100 körül) próbálták megoldani ezt a problémát Homérosz allegóriaként való „újraértelmezésével”, vagy a sértő szövegrészek letörlésével vagy elkerülésével, amelyek egyike sem volt tökéletes megoldás.

Az Úrvacsoráról (II)

Most olvasom Richard Rohr könyvét, Az egyetemes Krisztus, egy elfeledett valóság átalakító ereje címmel, és ebben eljutott az Úrvacsorához is, és egy kicsit át kell nekem is venni az egészet újból, nehogy valami őrültség kerekedjen ki belőle. Na szóval.

Először is Rohrnak azon élményére kell felfigyelnünk, hogy ötven esztendő alatt amióta pap, több ezerszer mutatott be Úrvacsorár, de csak néhány évvel ezelőtt "egy új és kényszerítő erejű üzenet érintette meg értelmemet, szívemet, és testemet." Ez pedig nem más volt, mint amit őszerinte Jézus mondott: "Ez az én testem." Mindezután még megjegyez két verset, ami idézet a János evangéliumából, gondoltam megnézem hol mondja, de nem találtam. A fejezetben ilyeneket mond csak Jézus: "Én vagyok, ne féljetek." Ján6:20, "Én vagyok az életnek ama kenyere; Ján6:35, "Én vagyok az a kenyér amely a mennyből szállott alá." Ján6:41, "Én vagyok az életnek kenyere." Ján6:48, "Mert az én testem bizony étel, és az és vérem bizony ital." Ján6:55, de nem mondja ki sehol, hogy: "Ez az én testem." Ezt csak egy személy evangéliumában, vagyis jó hírében mondja ki: Pálnál. Már ha figyelembe vesszük azt, hogy Pál mikor írt. Mert Márk evangéliumában is bennt van, de hát Márknál előbb írt Pál. Tehát ez egy összemosott valami, ami Márk evangéliumát és Pál evangéliumát mossa át János evangéliumával. Ezt így nem lehet. Vagyis lehet, de annak teljes káosz lesz a vége. 

Koronavírus

"Orbán Viktor azt mondta, mindenki felelős saját magáért, de itt többről van szó, mert aki nincs beoltva, mindenkire veszélyt jelent. A védelmi intézkedések nem védenek meg a vírustól, csupán a pandémia terjedését lassítják." olvasható a Helló Vidék oldalán. Na akkor nézzük.

"mindenki felelős saját magáért," mondja a Miniszterelnök Úr, de akkor milyen alapon folytatja? Ha mindenki saját magáért felelős!