Az Úrvacsoráról (II)

Most olvasom Richard Rohr könyvét, Az egyetemes Krisztus, egy elfeledett valóság átalakító ereje címmel, és ebben eljutott az Úrvacsorához is, és egy kicsit át kell nekem is venni az egészet újból, nehogy valami őrültség kerekedjen ki belőle. Na szóval.

Először is Rohrnak azon élményére kell felfigyelnünk, hogy ötven esztendő alatt amióta pap, több ezerszer mutatott be Úrvacsorár, de csak néhány évvel ezelőtt "egy új és kényszerítő erejű üzenet érintette meg értelmemet, szívemet, és testemet." Ez pedig nem más volt, mint amit őszerinte Jézus mondott: "Ez az én testem." Mindezután még megjegyez két verset, ami idézet a János evangéliumából, gondoltam megnézem hol mondja, de nem találtam. A fejezetben ilyeneket mond csak Jézus: "Én vagyok, ne féljetek." Ján6:20, "Én vagyok az életnek ama kenyere; Ján6:35, "Én vagyok az a kenyér amely a mennyből szállott alá." Ján6:41, "Én vagyok az életnek kenyere." Ján6:48, "Mert az én testem bizony étel, és az és vérem bizony ital." Ján6:55, de nem mondja ki sehol, hogy: "Ez az én testem." Ezt csak egy személy evangéliumában, vagyis jó hírében mondja ki: Pálnál. Már ha figyelembe vesszük azt, hogy Pál mikor írt. Mert Márk evangéliumában is bennt van, de hát Márknál előbb írt Pál. Tehát ez egy összemosott valami, ami Márk evangéliumát és Pál evangéliumát mossa át János evangéliumával. Ezt így nem lehet. Vagyis lehet, de annak teljes káosz lesz a vége. 

Aztán ebben a fejezetben Rohr veszi a János 6:55- öt, és azt mondja, hogy János itt pontosan ugynazt a kifejezést- szarx- használja, mint Pál a leveleiben a lélek ellentétét írja le, nem a lágyabb szóma szóval utal a testre. Hát ez sem igaz, akármilyen felismerésre is jutott a valamilyen test felajánlásával Rohr. Ugyanis nem igaz ez sem. Mert itt Pál a Codex Sinaiticus szerint bizony a szóma szót használja arra a testre, amit Krisztus felajánl nekik. A szóma kifejezés (amit Márk és Pál is használ Krisztus testére) írásos formában először Homérosz munkásságában jelenik meg, szóhasználatában a szóma még az emberi holttestet, vagy állati tetemet jelenti. Az Odüsszeuszban az alvilágban lévőknek, a halottaknak a testére is ezt a szót használta Homérosz. A legismertebb görög színpadi szerzők, például Pindarosz és Euripidész drámáiban is erősen jelenik meg a szóma, mint a test életfunkciók nélküli interpretációja. Tehát Pál itt ugyanolyan értelemben veszi a szóma szót, ahogyan annak idején használták: a test életfunkciók nélküli interpolációjaként.

Folytatom az olvasást:-)