Őszintén szólva olyan dologra jöttem rá, hogy csak úgy illegek- pillegek, mert nem akarom, hogy egy ilyen gondolat csak úgy megmaradjon számomra. Ha pedig ezt nem akarom, akkor le kell írnom, amit most meg is teszek:-)
Ha láttak már ilyen művészeti alkotást, mint amivel tulajdonképpen kezdődik ez a bejegyzés is, és itt tündököl a blogon, és úgy vizsgálják, ahogy ezeket illik, akkor tulajdonképpen Önök már értik mit is akarok mondani. Azokhoz szólok, akik még nem tudják, hogy ez mit is jelent!
Ez egy szkíta kincs, ma az Ivócimborák nevet viseli, mert hát szegény barátaink isznak, mégpedig valami nagyon jó nedűt, valami jó bort, vagy valami érdekes, de összetevőiben titkosnak mondott recept alaján készült rövid italt. A képet egyébként Pap Gábor 2000-ben készült hanganyagján láttam, "NE HAZUDJ! Az Szkítiából kijöttekről 1 2000" a Youtobon. Szóval egy igen neves szerző előadása alatt is lehet felfedezni ilyen dolgokat. De miről is van szó, mert ez az aranyból készült kép valami nagyon emberségesről ad egyfata tudást.
Tulajdonképpen itt nem két emberről szól a történet, hanem egy emberről! Ha megnézzük a drága barátunk fejét, akkor az orrból arra következtethetük, hogy itt tulajdonképpen egy fejről van szó. Az orr az, ami összeköti a két fejet, ezért nem lehet mást mondani, minthogy a két fej között van az orr. Aztán meg két darab kézről, és három darab lábról. A fej a szellemiség forrása, a karok a lekiek, a lelkiség forrása, és a lábak a testiség forrása. A fejjel tulajdonképpen szellemi tartalmakat adunk le, veszünk fel, amikor arra szükségünk van. Sajnos ez ma egyszerűen nincs meg, nem is gondolunk bele, hogy lehetséges.
A kezünkkel mutogathatunk, ha akarunk, fel- le, ki- be, ölelést, elutasítást vehetünk fel, tehát olyan dolgokat, amiket ma nem mutogathatunk. Még akár szexiség is megnyilvánulhat itt, a lelkiség terén.
A lábak sokat mondanak. Először két lábat figyeltem meg a balra néző alakon, ezen látható egy ülő alak. A másik alak amelyik fut, ez a jobb oldali alak. Miért fut? Mert ő az aki jól fut, aki edzett.
Tehát egy aki ül, és egy, aki fut. Egy, aki biztos tudással látja el azt, aki közben mozog. Ez jó. Nagyon jó.
Ami nagyon fontos, és ezt Pap Gábor egyik előadásán láttam, az az, hogy a kezek egy halálos pózban vannak! Ugyanis ilyen állapotban csak akkor lehet kéz, ha az egyén már halott. Ezt úgy fejezte ki a művész, hogy galamb formájában rajzolta le a kezeket, de egyáltalán, a kezek nem így működnek! Tehát úgy kell elképzelni, hogy a kezek egyszercsak megnyivánulnak. Érthető?
Na most ennyi számotokra, majd folytatom ezzel kapcslatban. Ez jelenleg a férfiakra vonatkozó adatcsomag:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése