A kilenc parancsolat

A kilenc parancsolat nem az én találmányom, hanem David Noel Freedman nagyszerű ötlete volt. A Tízparancsolat tárgyalása során a tízes szám fontosságát hangsúlyzta, akkor hát miért "A kilenc parancsolat" címmel írt könyvet? Melyik parancsolatot hagyta ki, és miért? 

"Ha közelebbről megvizsgáljuk a tízedik parancsolatot, észrevehetjük, hogy ez egy nem "bizonyítható bűnre" vonatkozik. Bárki kívánhatja más házastársát, házát, ökrét vagy szamarát, de mégsem derül ki bűnössége mindaddig, amíg kívánságát cselekedetté nem formálja. Csak miután a cselekedet megtörténik, a többi parancsolat lép életbe. Ha tehát valaki más házastársát megkívánva cselekvésre ragadtatja magát, paráznaságot követ el. Ha valaki a felebarátja tulajdonát mekívánva cselekszik, lop. És így tovább. Felfedezhetjük tehát, hogy a tízedik parancsolatban tárgyalt kívánság az előző parancsolatok megszegésére vonakozó késztetést tiltja, s a kívánság önmagában sohasem bűn; csak akkor válhat bűnné, ha az előző parancsolatok valamelyikével szembeszegülő cselekedetté formálódik."

Nyilvánvaló, hogy Izrael történéetében  a kívánság számos parancsolat megszegésének hajtóereje volt, s annak vizsgálata,, hogy az utolsó parancsolat miként viszonyul a többi parancsolathoz, fontos informáciíkat adhat arra nézve, miért is került a "Tíz" parancsolat közé. "A kilenc parancsolat" ezt vizsgálja, és egy szerkesztői kezet vél felfedezni a történtek mögött: egy utat, melynenk végén Izrael népe újra "jövevevény lesz idegen földön".

 1. Ne legyenek más isteneid rajtam kívül!

2. Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot!

3. Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét!

4. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!

5. Tiszteld apádat és anyádat!

6. Ne ölj!

7. Ne paráználkodj!

8. Ne lopj!

9. Ne tanúskodj hamisan!

10. Ne kívánd...!

Na de mi baja volt Pálnak ezzel az egy sorral, ami úgy kezdődik, hogy "Ne kívánd..."? Mert úgy ír, mintha megtagadta volna, hogy Istennek bármi köze is van a törvényhez. Azt tudjuk Freedmantól, hogy mit a tartalma, azt viszont nem, hogy ki adta oda a zsidóknak, egészen pontosan Mózesnek: Pál szerint az angyalok. Pálnak azt az állítását, miszerint a sinai törvény angyali, nem isteni eredetű, a Róma5:20 is megerősíteni látszik. Itt a fordítások általában nem adják vissza az eredeti olvasatot, a legtöbb fordítás az első igét egyszerűen „bejött” vagy „belépett”- ként fordítja megfosztva eredeti jelentésétől: a görög „pareiserchomai” ige azonban szó szerint azt jelenti, hogy „lopakodva jön” vagy „méltatlan motívumokkal” (lásd Bauer Lexikon). Az egyetlen más alkalom, amikor a szót a páli levelekben használják, a Gal. 2: 4, és a fordítók itt már helyesen adják meg azt a jelentést, amit valóban jelent: „belopózkodott hamis atyafiakért, akik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat…”(Károli).

Pál szerint a törvényt nem lehet betölteni, hanem a KrisztusBAN ér véget. Na persze nem úgy, ahogyan ezt ma a keresztények képzelik:-) Pál nem azt írja, hogy a törvény elvezet minket Jézushoz, vagy hogy „Jézushoz vezérlő mester” lenne, ez az eddigiek alapján teljesen nonszensz lenne Páltól, hanem azt, hogy a "törvény vége a Krisztus." A törvény vége pedig a 10. parancsolat, a „Ne kívánd…” parancs, ami által a bűn erőt kapván Pál (a belső, nem látható ember) halálát okozta (Róma7), és megjelenik a Krisztus.