Nincsen benne!!!!!!!

 

Szóval az van, hogy rohadtul örülök, azt ne mondjam, hogy piszkosul örülök, mert egy fontos versről mást kell gondolnom, mint amit eddig gondoltam: azt, hogy az eredeti írás nem tartamazza ezt a verset:-))) Szóval nézzük!

A Galata levélről van szó, arról a levélről, amit minden bizonnyal Pál írt, illetve ránk hagyott, és amit minden keresztény nagyon szeret idézni. Szóval ezt a levelet olvasgattam azért, hogy megnézzem, van-e benne Jézus szó, és azt kell mondanom, hogy elég ritka számba megy. Főleg az elején, ahol az első kettő fejezetben szinte csak zavaró körülményként rettentően zavar az olvasásban. A feleségemnek próbáltam segíteni, hogy lássa ő is meg azt a tényt, hogy a Jézus szó nem tartozik az eredeti szöveghez. Így került elénk ez a vers, ami nagyon régóta cseszte a fantáziámat, amiről azt gondoltam, hogy eredeti páli kifejezés, és ami így szól:

"Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem." (Gal2:20)

Az igaz, hogy itt nincsen benne a Jézus szó, ezért eredeti páli gondolatnak gondoltam, de ott van a Krisztus szó kétszer is, ami viszont nagyon zavart engem: "Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus." Zavart, mert én szerintem nem a Krisztus él bárkiben, hanem a Fiú, és azért zavart, mert ez a vers nem lehet idevaló. Szóval azt gondoltam, hogy megnézem a Codex Siniaticusban, hátha találok valami magyarázatot benne. És találtam. Így szól a vers:

"With Christ have I been crucified: I live; however, no longer I, but Christ lives in me; and the life that I now live in the flesh, I live in the faith of the Son of God, who loved me and delivered himself up for me." (Gal2:20)

"Krisztussal együtt keresztre feszítettek: Az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiának hitében élem, aki szeretett engem és feladta magát értem." (Gal2:20)

A középső vers hiányzik! Tehát a középső verset nem Pál írta. Mert ugye tudjuk, hogy minnél régebbi egy vers, annál biztosabb, hogy így is szólt eleinte, és a Codex Siniaticus bizony az egyik legrégebbi változat. Szóval régebbi, az egyik legrégebbi. 

Ezt a mondatot nem engedem idézni senkinek, mert betoldás. BE-TOL-DÁS. Hogy engedhette ezt meg Isten:-))) Szörnyű!!!