2019. szeptember 29., vasárnap

A Krisztus/Felkent


Az eddigiek alapján erős sejtésünk lehet arra nézve, hogy a páli teológiában a "krisztus/felkent" nem más, mint a halott (esetünkben az Isten által halálra adott) Fiú. Ezt az elképzelést látszik megerősíteni az, amikor Pál azt mondja, hogy “a Krisztus átokká lett”, hiszen "átkozott minden, aki a fán függ". Ezzel Pál az 5Mózes 21:22-23-ra utal, amit ha közelebbről megvizsgálunk, ki fog derülni, hogy mit is értettek fára akasztáson a júdaizmusban, és miért is jelenik meg ez Pálnál.
Nagyon fontos tudni, hogy a felakasztás, vagy fára szegezés az nem volt megengedett kivégzési mód a Tóra szerint. Négy lehetséges kivégzést alkalmaztak: fojtás, égetés, kard, és kövezés. Ezek közül az égetés volt a legkegyetlenebb, talán még a keresztény utódok által oly sokszor alkalmazott máglyán égetésnél is. Ebben az esetben egy kötelet kötöttek a kivégzendő nyakára úgy, hogy két oldalt tudják húzni, mindezt álló helyzetben, majd amikor a száját kinyitotta, akkor forró ólmot vagy fémet öntöttek a szájába. A lényeg az, hogy csak a kivégzés után akasztottak fára. Tehát a fára akasztott már egy halott, egy holttest volt, ami átokká lett, ami jelezte az átkot. Pál is erre utal, amikor azt mondja, hogy a Krisztus/Felkent átokká lett. A kereszten tehát nem a Fiú halála ment végbe, vagy történt meg, hiszen azt Isten már előzőleg megtette, halálra adta a Fiút, hanem az átokká levés, hogy Krisztus átokká lett.
Kutatásaim során találtam rá a babilóniai Talmud Sanhedrin 43a-as versére, amiben az értekezés egy Yeshu Ha-Nocri nevű embert említ. A bSan 43a így indul: "A Húsvét éjszaka Yeshu Ha-Nocrit felakasztották." Ekkor megkérdeztem egy zsidó rabbit, hogy ez milyen? Nem keresztre feszítették? Gondolkodás nélkül azt válaszolta: "Kivégezték, majd felakasztották". Tehát, ha a felakasztás szerepe ilyen mély a zsidó gondolkodásban, még ma is, nem gondolhatjuk komolyan, hogy ez mást jelentett Pál számára.
A fenti elképzelést látszik megerősíteni az, amikor egy alkalommal Pál arról beszél, hogy "hasonlóvá" akar lenni az Úr (az időközben már felemeltetett és megdicsőített fiú) halálához (Fil3:10). Ez azt jelenti, hogy a kereszten akarja végezni? Nyilvánvalóan nem, mert mi már tudjuk, hogy mit értett a fiú halálán. Pál abban a halálban akar részesülni, amiben a Fiúnak is része volt Isten által azon az éjszakán, de nem a kereszten. Miért? Hogy részesülhessen a halottak feltámadásában, hiszen Pál csak hitből/ben élt.
"Mi pedig a "felkentet" prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot;"
Miért volt Pál üzenete bolondság a görögöknek, és miért volt botrány a zsidóknak? A görögöknek azért, mert bolondságnak tartották a halottak feltámadását (lásd apcsel ide vonatkozó részeit), a zsidóknak pedig azért, mert botrányos volt számukra az, hogy a messiás, a felkent a törvény átkát kellett elviselnie.
Ez az a pont Pál teológiájában, amit az egész keresztény világ félre ért. Pál ugyanis a Fiúról mondja azt, hogy látszat teste volt, egészen pontosan "hasonlatos" volt a bűnös emberi testhez, tehát csak látszólag volt emberi teste (Róma8:3; Fi2:6-8). Úgy tűnik, hogy Pál nem a Fiút nevezi Jézusnak, hanem a felkent (az Isten által halálra adott, és ebben az aktusban megtestesült, magyarul "felkent") Jézust, a Krisztus Jézust. De jobban meggendolva Pál teológiájában nincs szükség a történeti Jézus személyére, nem is hivatkozik rá, sem Jézust személyesen, sem a tanítását nem ismerte. Nem arról van csupán szó, hogy nincs szükség egy történeti Jézusra, hanem arról, hogy a Fiú nem Jézus! Igen, Pál rendszerében nincs szükség egy valós történeti személyre. A "krisztus keresztje", a "kereszt botránya" nem az volt, hogy a "felkent/krisztus/messiás" meghalt, (a meghaló messiás képe létező elképzelés volt a zsidó értelmiség körében, ez nem lett volna botrányos), hanem az, hogy a "felkent/messiás/krisztus" átkozott lett, a törvény átkát viselte el. Pálnál azért "krisztus keresztje", mert az nem a halál, hanem az átok helye.
Azt hiszem, határozottan fel kell adnunk azt a nézetet, hogy Pál Jézus keresztre feszítésről beszél. Ő egy halott test (a halott fiú, a krisztus fiú, vagy a felkent fiú) felakasztásáról, fára szegezéséről beszél.

6 megjegyzés:

  1. Szerintem ezek után a keresztre feszített Jézus, mint jelkép eléggé félrevezető a kereszténység számára. Nem áldás, hanem átok.

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Nyilván, csak azt ne felejtsd el, hogy nem Jézus, mint a Fiú volt keresztre feszítve, hanem a Felkent/Krisztus Jézus volt keresztre feszítve. Nem egyszerű, én tudom:-)

    balázs

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen..., a Fiút meg hogyan ábrázolja szegény művészember?

      Törlés
  4. Szia Sanyi! Olvasd úgy el a Márkot, hogy ne a Jézus nevet olvasd, hanem azt a szót, hogy Fiú! Te is meglátod a különbséget.

    VálaszTörlés
  5. Na, szóval olvasd a Márkot, de Jézus nevét ne olvasd, csak azt hogy Krisztus/Felkent. Tehát hogy ne legyen ott a Jézus név, na:-))

    VálaszTörlés