Az eddigiek
alapján erős sejtésünk lehet arra nézve, hogy a páli teológiában a
"krisztus/felkent" nem más, mint a halott (esetünkben az Isten által
halálra adott) Fiú. Ezt az elképzelést látszik megerősíteni az, amikor Pál azt
mondja, hogy “a Krisztus átokká lett”, hiszen "átkozott minden, aki a fán
függ". Ezzel Pál az 5Mózes 21:22-23-ra utal, amit ha közelebbről
megvizsgálunk, ki fog derülni, hogy mit is értettek fára akasztáson a
júdaizmusban, és miért is jelenik meg ez Pálnál.
Nagyon fontos
tudni, hogy a felakasztás, vagy fára szegezés az nem volt megengedett kivégzési
mód a Tóra szerint. Négy lehetséges kivégzést alkalmaztak: fojtás, égetés,
kard, és kövezés. Ezek közül az égetés volt a legkegyetlenebb, talán még a
keresztény utódok által oly sokszor alkalmazott máglyán égetésnél is. Ebben az
esetben egy kötelet kötöttek a kivégzendő nyakára úgy, hogy két oldalt tudják
húzni, mindezt álló helyzetben, majd amikor a száját kinyitotta, akkor forró
ólmot vagy fémet öntöttek a szájába. A lényeg az, hogy csak a kivégzés után
akasztottak fára. Tehát a fára akasztott már egy halott, egy holttest volt, ami
átokká lett, ami jelezte az átkot. Pál is erre utal, amikor azt mondja, hogy a
Krisztus/Felkent átokká lett. A kereszten tehát nem a Fiú halála ment végbe,
vagy történt meg, hiszen azt Isten már előzőleg megtette, halálra adta a Fiút, hanem az átokká levés, hogy Krisztus átokká lett.
Kutatásaim során
találtam rá a babilóniai Talmud Sanhedrin 43a-as versére, amiben az értekezés
egy Yeshu Ha-Nocri nevű embert említ. A bSan 43a így indul: "A Húsvét
éjszaka Yeshu Ha-Nocrit felakasztották." Ekkor megkérdeztem egy zsidó
rabbit, hogy ez milyen? Nem keresztre feszítették? Gondolkodás nélkül azt
válaszolta: "Kivégezték, majd felakasztották". Tehát, ha a
felakasztás szerepe ilyen mély a zsidó gondolkodásban, még ma is, nem
gondolhatjuk komolyan, hogy ez mást jelentett Pál számára.
A fenti
elképzelést látszik megerősíteni az, amikor egy alkalommal Pál arról beszél,
hogy "hasonlóvá" akar lenni az Úr (az időközben már felemeltetett és
megdicsőített fiú) halálához (Fil3:10). Ez azt jelenti, hogy a kereszten akarja
végezni? Nyilvánvalóan nem, mert mi már tudjuk, hogy mit értett a fiú halálán.
Pál abban a halálban akar részesülni, amiben a Fiúnak is része volt Isten által
azon az éjszakán, de nem a kereszten. Miért? Hogy részesülhessen a halottak
feltámadásában, hiszen Pál csak hitből/ben élt.
"Mi pedig a
"felkentet" prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan
botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot;"
Miért volt Pál
üzenete bolondság a görögöknek, és miért volt botrány a zsidóknak? A görögöknek
azért, mert bolondságnak tartották a halottak feltámadását (lásd apcsel ide
vonatkozó részeit), a zsidóknak pedig azért, mert botrányos volt számukra az,
hogy a messiás, a felkent a törvény átkát kellett elviselnie.
Ez az a pont Pál
teológiájában, amit az egész keresztény világ félre ért. Pál ugyanis a Fiúról
mondja azt, hogy látszat teste volt, egészen pontosan "hasonlatos"
volt a bűnös emberi testhez, tehát csak látszólag volt emberi teste (Róma8:3;
Fi2:6-8). Úgy tűnik, hogy Pál nem a Fiút nevezi Jézusnak, hanem a felkent (az Isten
által halálra adott, és ebben az aktusban megtestesült, magyarul
"felkent") Fiút, a Krisztust. De jobban meggendolva Pál teológiájában nincs
szükség a történeti Jézus személyére, nem is hivatkozik rá, sem Jézust
személyesen, sem a tanítását nem ismerte. Nem arról van csupán szó, hogy nincs
szükség egy történeti Jézusra, hanem arról, hogy a Fiú nem Jézus! Igen, Pál
rendszerében nincs szükség egy valós történeti személyre. A "krisztus
keresztje", a "kereszt botránya" nem az volt, hogy a
"felkent/krisztus/messiás" meghalt, (a meghaló messiás képe létező
elképzelés volt a zsidó értelmiség körében, ez nem lett volna botrányos), hanem
az, hogy a "felkent/messiás/krisztus" átkozott lett, a törvény átkát
viselte el. Pálnál azért "krisztus keresztje", mert az nem a halál,
hanem az átok helye.
Azt hiszem,
határozottan fel kell adnunk azt a nézetet, hogy Pál Jézus keresztre
feszítésről beszél. Ő egy halott test (a halott fiú, a krisztus fiú, vagy a
felkent fiú) felakasztásáról, fára szegezéséről beszél.
Szerintem ezek után a keresztre feszített Jézus, mint jelkép eléggé félrevezető a kereszténység számára. Nem áldás, hanem átok.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésNyilván, csak azt ne felejtsd el, hogy nem Jézus, mint a Fiú volt keresztre feszítve, hanem a Felkent/Krisztus Jézus volt keresztre feszítve. Nem egyszerű, én tudom:-)
VálaszTörlésbalázs
Igen..., a Fiút meg hogyan ábrázolja szegény művészember?
TörlésSzia Sanyi! Olvasd úgy el a Márkot, hogy ne a Jézus nevet olvasd, hanem azt a szót, hogy Fiú! Te is meglátod a különbséget.
VálaszTörlésNa, szóval olvasd a Márkot, de Jézus nevét ne olvasd, csak azt hogy Krisztus/Felkent. Tehát hogy ne legyen ott a Jézus név, na:-))
VálaszTörlés