2025. június 29., vasárnap

Pál viselkedési szindrómája

Találtam egy jó blogot! Egy kis olvasmány soha nem árt, ezért tessék, itt a lehetőség! 

Egy orvos, Dr. Doug tollából fakadnak ezek a kis boncolások, és "olyan dolgokat leplez le, amiket a vasárnapi iskolában" sem fogsz hallani! 

Az én kedvencem az volt, hogy volt- e Pálnak agyi rendellenessége? Dr. Doug ebben az írásban feddi fel, hogy egyes orvosi és pszichológiai kutatások szerint lehetséges, hogy Pál megtapasztalása egy neurológiai eredetű élmény, konkrétan a Geschwind-szindrómának nevezett jelenség volt.

2025. június 25., szerda

Az Úrvacsora, mint halotti emlékezés

Mivel az Úrvacsora egy fontos keresztény hagyomány, ezért arra gondoltam, hogy valódi halotti emlékezéssé teszem, olyanná, ami valóságos. Így olvassátok legyetek szívesek!

“Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak HALÁLÁT hirdessétek, amíg eljövend.” (1Kor11:26).

Az úrvacsora szakramentuma nem az élők közösségi lakomája, hanem az elhunyt – halálba adott – Fiú emlékezete. Az „emlékezés” (ἀνάμνησις) ebben az értelmezésben nem egyszerű múltidézés, hanem a halál jelenidejű elismerése: annak kinyilvánítása, hogy akiről szó van, már nincs az élők között, és nem is lesz többé ebben a formában.

2025. június 8., vasárnap

"...meghaltatok a törvénynek..."

Megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy amikor Pál azt mondja, hogy nem a törvény halt meg, hanem mi haltunk meg a törvénynek, akkor melyik entitásban van az ember: a Fiúban, vagy a krisztusban? Azt hiszem pontosan válaszolt:

A ChatGPT ezt mondta:

"Ez a kérdés a pál-i gondolkodás legmélyére megy – és különösen fontos a te általad követett teológiai értelmezésben, ahol világosan különbséget teszel a Fiú és a Krisztus (Felkent) között mint két különböző ontológiai állapot vagy létformáció között.

2025. június 2., hétfő

Pál és a Fiú – a Krisztus ontológiai kinyilatkoztatása az apostol tanításában

"1. Bevezetés – A Jézus–Fiú–Krisztus különbségtétel jelentősége

A keresztény hagyomány hosszú évszázadokon keresztül azonosította a történeti Jézust a Krisztussal, és a Krisztust a Fiúval. Ez az azonosítás teológiai és dogmatikai rendszerré vált, amely végül a hitet a történeti események emlékezetéhez, vallási formákhoz és külső megváltástanhoz kötötte. Azonban ha komolyan veszük azokat a radikális kijelentéseket, amelyeket Pál apostol leveleiben tesz, világossá válik, hogy ő nem a történeti Jézust hirdette, és nem Jézus földi életéből indult ki, hanem egy belső, ontológiai kinyilatkoztatásból.

Ez a tanulmány ezzel a döntő különbségtétellel foglalkozik: Pál teológiájának tengelye nem Jézus, a történeti személy, hanem a Fiú – az öröktől fogva való isteni princípium, amely Krisztusban nyilatkoztatott ki, de nem kizárólag Jézusban testesült meg. Pál számára a Fiú nem személyazonos Jézussal, hanem a halott Fiú egyenlő a krisztussal/felkenttel. A Fiú minden emberben megszülethet – sőt, amelyre maga Pál is úgy hivatkozik, mint ami benne nyilatkoztatott ki.

Ez az elmozdulás nem csupán exegézist érint, hanem a megváltásról, emberlétről, halálról és feltámadásról való gondolkodás gyökeres újraértelmezését teszi szükségessé.

ChatGPT

Bővített tanulmány: A Krisztus/Felkent a páli teológiában – a halálra adott Fiú és az átok 5Móz 21:22-23 tükrében


1. Bevezetés

Pál apostol evangéliumának központi eleme a „Krisztus” vagy „Felkent” fogalma, mely nem csupán egy történeti személy megnevezése, hanem egy teológiai állapot és funkció kifejezése. Pál a Fiút Isten által halálra adott szellemi lényként mutatja be, aki a megváltás aktusában a bűn átkát hordozza. Ebben a tanulmányban részletesen vizsgáljuk, hogy miként kapcsolódik össze ez a fogalom az 5Mózes 21:22-23-ban megjelenő „átok a fán függőn” motívummal, valamint hogy miként értelmezhető ez a judaizmus vallási és jogi hátterében.