A Krisztus

A feleségem immár sokadik alkalommal összeveszik velem, mert nem tudja elképzelni, hogy Pál csak a Fiút és a Krisztust ábrázolja, szóval őneki egy kicsit utána jártam, hogy ez bizony akkor is így van, ha hullák potyognak az égből, még akkor is. Remélem, nagyon remélem hogy kibékülünk, de most figyeljenek egy kicsit. A feleségem hatására elővettem a Filipiekhez írt levelet, ami egy köztudottan páli levél, tehát egy olyan levél, amit minden bizonnyal Pál apostol írt, vagy íratott. Mindössze négy fejezet, tehát még így is stimmel a hosszúsága. Nézzük.

A Filippi levél egyszerűen kezdődik: 

"Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség." Fil1:21

Ez persze nem a legeleje, de nagyjából ezt fejezi ki a levél bevezetése. És itt valóban csak a Krisztus szó van. Ez nem azt jelenti, hogy Pál Jézusra gondolt, és mindenkinek Jézusra kell gondolnia akinek írta a levelet, hanem azt,  hogy itt a földön, az élet az Krisztusban tágul ki, csak benne lehet azt mondani, hogy az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. És ez így van akkor is Pál szerint, ha egyesek csak versengésből hirdetik Krisztust, nem tiszta lélekkel, azt hiszik ezáltal, hogy Pál fogságának nyomorúságát megnövelik. De ki az a Krisztus? 

A Krisztus, az nem Jézus. Pálnál biztosan nem az. A Krisztus az Pál külső, tehát jól látható embere, egy olyan ember, aki már tulajdonképpen nem is él, illetve meg akar halni, akik pedig Krisztusban vannak, azok "tükör által, homályosan" látnak. Nem látják meg az újembert, csak hitben élnek, egy olyan hitben, ahol halálra szánhatja magát a régi ember. Pál és követői nem tartották önmagukat oly vakmerőnek, „…hogy azok közé számítsuk magunkat, vagy azokkal vessük össze magunkat, akik maguk ajánlják magukat. Sőt ezek, mivel magukat magukkal mérik, és magukat magukkal hasonlítják össze, belátással nem bírnak.” (2 Kor:10:12)

De jól tükrözi ezt a folyamatot Richard Rorh, aki írt egy könyvet Krisztusról. Rohr, Az egyetemes Krisztusban, "a Szentírásból, valamint teológiai és vallástörténeti következtetésekből kiindulva Isten állandó és folyamatosan kibontakozó műveként jeleníti meg számunkra Krisztust - a mindenhol jelen lévő élet, az egységbe olvadó sokszínűség transzcendens minőségeként."- írják a művében fellehető Krisztusról. Ő még nem látja azt, hogy Krisztus tulajdonképpen ő maga, Pál szerint. 

Na, de vissza a Filippi levélhez, ahol különböző módon van a Jézus neve kirakva:

"Pál és Timótheus, Jézus Krisztus szolgái, minden szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal egyetemben: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól." 1Fil:1-2

Szóval így nem csinálták, az biztos. Így nem keverték be Pálék, az tuti. De még magyarul is a Krisztus szó jelentése felkent, tehát úgy bizosan nem hordozták, hogy Jézus Felkent, aztán meg Felkent Jézus, aztán Úr Jézus Felkent. De ha megnézzük a messiás szóval, amit sokszor mondanak a keresztények, hogy az messiás, akkor meg Jézus Messiás, aztán Messiás Jézus, majd Úr Jézus Messiás. Biztos hogy nem így volt írva. Szerintem így szól:

"Pál és Timótheus, Jézus Krisztus szolgái, minden szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal egyetemben: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól." 1Fil:1-2

Hiszen csak három féle képpen nevezték:

1. A Fiú

2. A Krisztus

3. Az Úr Krisztus

mindegyiknek a maga minőségében, a maga szentségében. Tehát a Fiú emberekhez hasonló formában, csak hasonló volt az emberekhez, a Krisztus, mint a Fiú meghalva, hús és vér részesévé lett, és az Úr, mint feltámasztott entitás. 

Egyébként a Márk evangéliuma is így kezdődik:

"A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete." Márk1:1

Akarom mondani így:

"A Jézus Krisztus az Isten Fia evangéliumának kezdete." Márk1:1

Szóval asszony! Gyere, béküljünk meg! :-)))