Őszintén szólva olyan dologra jöttem rá, hogy csak úgy illegek- pillegek, mert nem akarom, hogy egy ilyen gondolat csak úgy megmaradjon számomra. Ha pedig ezt nem akarom, akkor le kell írnom, amit most meg is teszek:-)
Ha láttak már ilyen művészeti alkotást, mint amivel tulajdonképpen kezdődik ez a bejegyzés is, és itt tündököl a blogon, és úgy vizsgálják, ahogy ezeket illik, akkor tulajdonképpen Önök már értik mit is akarok mondani. Azokhoz szólok, akik még nem tudják, hogy ez mit is jelent!
Ez egy szkíta kincs, ma az Ivócimborák nevet viseli, mert hát szegény barátaink isznak, mégpedig valami nagyon jó nedűt, valami jó bort, vagy valami érdekes, de összetevőiben titkosnak mondott recept alaján készült rövid italt. A képet egyébként Pap Gábor 2000-ben készült hanganyagján láttam, "NE HAZUDJ! Az Szkítiából kijöttekről 1 2000" a Youtobon. Szóval egy igen neves szerző előadása alatt is lehet felfedezni ilyen dolgokat. De miről is van szó, mert ez az aranyból készült kép valami nagyon emberségesről ad egyfata tudást.
